dec 4

Amit mindig is tudni akart az év végi szabadságolásokról, de félt megkérdezni

| Címkék: , , ,

advent_calendar_blogphoto
forrás: Pixabay

Az év végéhez közeledve a munkáltatók és a munkavállalók számára is egyre égetőbb kérdés a még fennmaradt szabadnapok kiadása, kivétele. Bizonyos ágazati – például az ünnepek alatt is folyamatos szolgáltatást nyújtó szektorok -, illetve munkaköri sajátosságok figyelembe vétele mellett lehetséges az ünnepek idejére tartalékot képezni a szabadnapokból, hiszen a teljes naptári évre vetítve hét munkanap szabadságot az alkalmazott kérésének megfelelő időpontban kell kiadni. Év közben kezdődő munkaviszony esetén az említett hét munkanap, amellyel a munkavállaló szabadon rendelkezhet, arányosan csökken.

Mire figyeljünk az ünnepi szabadságok kiadása/kivétele során, mi a teendő abban az esetben, ha nincs lehetőség az összegyűlt szabadnapok év végéig történő felhasználására?

Főszabályként elmondható, hogy a szabadságot abban a naptári évben kell kivenni és kiadni, amelyben arra a munkavállaló jogosultságot szerzett. Ettől azokban az esetekben lehet eltérni, azaz a szabadságot a következő évre átvinni, ha:
– a munkavállaló és a munkáltató kizárólag az adott névre vonatkozó írásbeli megállapodást köthet arról, hogy az életkor szerint járó pótszabadságot a munkavállaló a következő naptári évre átviheti;
– a munkaviszony október elsején vagy azt követően kezdődött – ennek megállapítása során a munkába lépés napja irányadó -, legkésőbb a következő év március 31-ig kell kiadni a munkaviszony kezdetének évében esedékes szabadságot;
– a munkavállaló oldalán felmerült ok (például betegség) miatt a szabadságot az esedékesség évében nem lehetett kiadni, akkor az ok megszűnésétől számított 60 napon belül ki kell adni a még esedékes szabadnapokat;
a kollektív szerződés előírja, hogy a szabadság negyedét a következő év március 31-ig ki lehet venni, valamint
– ha az alkalmazott az esedékesség évében megkezdi szabadságát és a következő naptári évben megszakítás nélkül legfeljebb öt további munkanap kerül számára kiadásra (pl. ha 8 munkanapnyi szabadság esetén december 28-án kezdi meg a szabadságát, akkor január 6-ig kell szabadságon lennie, ellenkező esetben 5 munkanap szabadsága elvész.)

Az Ünnepek közötti időszak jellemzően enyhe munkaterhére való tekintettel a munkáltatónak lehetősége van arra, hogy az alkalmazottakat a már említett hét munkanapos előíráson túl az alábbiakat is figyelembe véve szabadságra küldje:
– az alkalmazottak számára naptári évenként egy alkalommal biztosítani kell, hogy legalább tizennégy egybefüggő napra mentesüljenek a munkavégzési/munkahelyen történő rendelkezésre állási kötelezettség (például ügyelet, készenlét) alól;
– a szabadságolásról legalább 15 nappal a szabadság megkezdése előtt tájékoztatni kell az alkalmazottakat.

Tegye fel kérdéseit e-mailben, 24 órán belül válaszolunk!